Határtalanul 2019. - Diósdi Eötvös József Német Nemzetiségi és Alapfokú Művészeti Iskola
5641
page-template-default,page,page-id-5641,bridge-core-3.1.3,qode-news-3.0.2,tribe-no-js,page-template-bridge,qode-page-transition-enabled,ajax_fade,page_not_loaded,,qode-title-hidden,footer_responsive_adv,hide_top_bar_on_mobile_header,qode-content-sidebar-responsive,qode-theme-ver-26.1,qode-theme-bridge,qode_header_in_grid,qode-wpml-enabled,wpb-js-composer js-comp-ver-6.6.0,vc_responsive

Határtalanul pályázati beszámoló 2019

A Rákóczi-emlékév kapcsán Horvátországba kirándultunk

A Rákóczi-emlékév alkalmából utunk során felkerestük a Rákóczi- és Zrínyi-családhoz, valamint a Rákóczi-szabadságharchoz köthető, történelmi emlékhelyeket, helyszíneket.

  1. Rákóczi Ferenc családfája igen kiterjedt főnemesi rokonsággal rendelkezett. Az anyai ágon az a Zrínyi-család jelentette Rákóczi rokonságát, mely a török idők alatt Magyarország délnyugati végeit, a Horvát és Szlavón Bánságot védte. A híres Zrínyi-család egyik birtokközpontjukról, Zrínről kapta nevét, később központjukat Csáktornyára helyezték át. II. Rákóczi Ferenc ezen ágának egyik leghíresebb felmenője Zrínyi Miklós (1508-1566), aki 1566 folyamán a szigetvári vár ostroma során halt hősies halált. A családfa ezen  ága mintegy hatvan évvel később két új hajtással gazdagodott: Miklóssal és Péterrel. Zrínyi Péter és Frangepán Katalin leánygyermeke volt a fejedelem édesanyja, Zrínyi Ilona.

Az első nap Eszéken megtekintettük a város történelmi nevezetességeit az 1712-ben épült várat, a Szent Péter és Pál római katolikus nagytemplomot, és történelmi sétát tettünk az óvárosban. Felelevenítettük az eszéki hídhoz köthető történelmi eseményeket. A török 1526. augusztus 22-én itt kelt át a folyón, utána a hidat felégette. 1566-ban útban Szigetvár felé itt kelt át a Dráván II. Szulejmán szultán. 1664. február 2-án Zrínyi Miklós sikeres téli hadjárata során szintén felgyújtotta az eszéki hidat. 1683-ban Kara Musztafa nagyvezír itt fogadta a tisztelgő látogatásra érkező Thökölyt, II, Rákóczi Ferenc nevelőapját.

A második nap Zágrábban megtekintettük a székesegyházat. 1919-es újratemetése óta itt nyugszik II. Rákóczi Ferenc nagyapja, Zrínyi Péter, valamint nagyanyja testvére, Frangepán Ferenc.

A harmadik napon vetélkedőt rendeztünk a Rákóczi-emlékév kapcsán, különös tekintettel a szabadságharc déli végekhez való kötődéseivel.

A negyedik nap Tersattoba (Trsat) látogatunk, amelynek várát a Frangepán-család egyik ágának kihalásával előbb a Zrínyiek, majd a Rákócziak is megörököltek.

Az ötödik napon Varasdra látogattunk, megtekintettük a várat, melynek legismertebb tulajdonosai a Frangepán- és az Erdődy-család voltak. Csáktornyán, a Zrínyi-család történelmi örökségeit kutattuk. Itt írta Zrínyi Miklós költő, II. Rákóczi Ferenc édesanyjának nagybátyja a Szigeti veszedelmet, és itt is hunyt el vadkanvadászat során, máig tisztázatlan körülmények között. Felkerestük a Zrínyi halálának emlékére állított obeliszket. Megtekintettük a várat, a bejáratánál található „Zrínyi Péter búcsúja”, mely II. Rákóczi Ferenc nagyszüleinek szomorú búcsúját örökíti meg.

A Habsburg-ellenes harcok, a Rákóczi-szabadságharc eseményeit és a fejedelem életútját felidézve az út során tudatosult a gyerekben, hogy bár a szabadságharcot végül leverték, de a bukás ellenére a küzdelem megakadályozta Magyarország beolvadását a Habsburg-birodalomba. II. Rákóczi Ferenc törökországi emigrációba kényszerült, de megkérdőjelezhetetlen nemzeti hőssé vált, aki követendő példakép marad a jövőben is.

 

A programon készült fényképek megtekinthetők itt: https://drive.google.com/drive/folders/1fpjEykRLgLxpMdDRFgN7TcbnbxpMNnvz?usp=sharing

Megszakítás